May 7

„Elnézést képviselő úr, megvizsgálhatom Önt?”

Tizedére zuhant a vagyonosodási vizsgálatok száma, miután 2016-tól állampolgári bejelentésre az adóhivatal már nem indíthat ilyen ellenőrzést. Sőt, csak akkor indulhat vagyonosodási vizsgálat, ha az illető beleegyezik, vagy pénzügyi bűncselekmények miatt már eleve nyomoz ellene egy másik szerv.

„A vagyonosodási vizsgálat erre a fordított módszerre épít. Az adóhivatal megnézi, hogy mennyit költött az illető egy adott időszakban és volt-e erre fedezete a legális, azaz adózott jövedelméből” – mondta a Szabad Európának Michnai Attila, adótanácsadó. Az ellenőrzés által feltárt adózatlan jövedelem közterhe az adóhiány, ami után 50-200 százalékos adóbírságot lehet kivetni. „33 éve vagyok a pályán, de ennél hatásosabb adóhivatali eszközt, mint a vagyonosodási vizsgálat a személyi-jövedelem adó területén nem láttam” …

A Szabad Európa teljes cikke itt olvasható:
https://www.szabadeuropa.hu/a/elnezest-kepviselo-ur-megvizsgalhatom-ont/31122805.html?fbclid=IwAR0Iit_N7Ahgm_7Yh9-0i85Cg4Wc2dJSWNf9p9me1XNZ6AjUJY8JtGR2HqE

January 2

Egyszerűsített gazdagodás: két éve törölték el a vagyonosodási vizsgálatokat

Megjelent: zoom.hu dec. 29-én.
szerző: Horváth Attila, szakértő: Michnai Attila

Milliárdok esnek ki a költségvetésből amióta eltörölték a NAV leghatásosabb eszközét.

Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett nemrég Juhász Péter Kósa Lajos és családja ellen. Mint az Együtt elnöke lapunknak elmondta, hamarosan lejár a két hetes határidő, ha a mentelmi bizottság addig sem néz utána a tárca nélküli miniszter és családja gyanús vagyongyarapodásának, akkor a rendőrségnél jelenti fel a politikust.

Végképp eltörölve

Ha ez sem vezet eredményre, akkor viszont gyakorlatilag nem marad más eszköz a kormánypárti politikusok vagyonának vizsgálatára. A korábbi leghatásosabb módszer, a vagyonosodási vizsgálat két évvel ezelőtt szűnt meg. Mintegy tíz évvel ezelőtt az ilyen ellenőrzéseket még tömegével indította az adóhivatal. 2010-ben, a kormányváltás idején a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) még azt az elvet vallotta, hogy ha egy magánszemély által bevallott adófizetési kötelezettség nem állt arányban az életvitelével, és ez a tudomásukra jutott, akkor megindították az eljárást.

Az ellenzéki képviselők egyre többször kezdeményeztek a NAV-nál ilyen eljárásokat, a hatóság alig győzte visszautasítani.

Többek között Szijjártó Péter, Rogán Antal, Habony Árpád és Orbán Viktor ellen is indítottak volna eljárást az ellenzékiek. Ezt a kormány 2015 végére unta meg, a parlament úgy döntött, ilyen vizsgálatoknak csak büntetőeljárás esetén van helye, esetleg, ha valaki saját magát jelenti fel. Így aztán 2016 január 1-ével megszűnt ez a lehetőség. Az Együtt 2016-ban még próbálkozott: három vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek, a kormányfő lánya, Orbán Ráhel, a veje, Tiborcz István és Polt Péter legfőbb ügyész ellen, természetesen eredmény nélkül.

Mi is ez pontosan?

A vagyonosodási vagy vagyongyarapodási vizsgálat az adózás rendjéről szóló törvényben szerepel, de önmagában a fogalom valójában nem értelmezhető. A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallásunk utólagos ellenőrzését jelöli. Ilyenkor a NAV becsléssel állítja fel a magánszemély vagyonmérlegét. Ezt hívja a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak, 2016 óta csak bizonyos akkor indítható, ha egy nyomozó hatóság bűncselekmény miatt nyomoz valaki ellen.

20 milliárdos kiesés

Michnai Attila vagyonosodási ügyekre specializálódott, több mint 25 éve a területen dolgozó adószakértő szerint minden másnál egyszerűbb volt ezzel a módszerrel elkapni az adócsalókat. Sok esetben például az eltitkolt jövedelmek külföldi forrásait próbálta az ellenőrzés a hagyományos módszerekkel felderíteni, előre tudhatóan sikertelenül. Mint mondta, idén, sőt már tavaly sem volt vagyonosodási vizsgálat miatt megkeresése, legfeljebb csak a másodfokú adóhatóság által megismételni rendelt elsőfokú eljárások, esetleg a jogerős végzés ellen bírósági keresetet indítók ügyében kellett eljárnia. Korábbi NAV-os információk alapján tudható, hogy 2015 novemberéig abban az évben 1100 eljárást indított az adóhivatal. A vizsgálatok 900 esetben bizonyultak indokoltnak, így 19,5 milliárd forintos bevételt hoztak az államkasszának. Ez vizsgálatonként átlagban tehát 22 millió forintot jelentett. Vagyis minimum ekkora kieséssel kell számolni közpénzügyben, amiért mostanra már nincsenek ilyen eljárások.

Kései elévülés

Az adószakértő elmondta, mindezek ellenére sok felelősséggel gondoló ügyfél keresi fel, leginkább a nem feltétlenül hagyományos utakon szerzett jövedelmeik legalizálása, azaz az utánuk való közterhek megfizetése miatt. Szerinte nem árt óvatosnak lenni, mert amilyen hirtelen megszüntette a kormány az adóhivatal kezében legeredményesebbnek mondható vizsgálati módszert, legalább olyan ütemben és gyorsasággal fogja azt visszahozni egy másik, váltás idején.

Michnai Attila hangsúlyozta, az elévülésre – kivéve alapvetően egyes bűncselekmények elkövetésének esetét – érvényes szabály szerint az adóhatóság az adott évi bevallás beadására előírt utolsó napjától számított öt évig jogosult a jövedelmek miatt vizsgálódni. 2018-ban a legrégebbiek közül a 2012-es év személyi jövedelmei között kutakodhat tehát az adóhivatal.

July 25

Hatalmas bevételt titkolnak el a vállalkozások

Megjelent: Magyar Nemzet Online júl. 20-án, a cikk nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. 07. 20-án.
szerző: Horváth Attila, szakértő: Michnai Attila, ill. Vadász Iván

Az adótraffipax rávilágít, nem csodaszer az online kassza

Az online kassza önmagában nem hozhat, és nem is hozott érdemi változást az eltitkolt bevételek csökkentésében – legalábbis erre a következtetésre jutottak a lapunk által megkérdezett szakértők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új akciósorozata, az úgynevezett adótraffipax sikere láttán.

Az adótraffipax lényege, hogy a hatóság előre bejelenti, hol tartanak ellenőrzéseket. A NAV tegnap közölt friss adatokat a márciusban bevezetett rendszeréről. Mintegy 35 ezerrel több nyugtát és 62 millió forinttal több bevételt regisztráltak az online pénztárgépekben, mint a korábbi, hasonló időszakokban, s volt olyan hely, ahol az ellenőrzések hírére hirtelen megnégyszereződött a forgalom – majd visszaállt a megszokott szintre. Michnai Attila adószakértő szerint mindez azt mutatja, hogy az adótraffipaxokat rendszeressé kellene tenni. Mint mondta, az online pénztárgépeknek a bevezetésük után nyilván volt lélektani hatásuk, és ennek nyomán csökkent az eltitkolt bevételek aránya a kereskedelemben és a vendéglátásában, de a visszatartó erő mára kisebb lett.

Michnai Attila szerint azokban az üzletekben vagy vendéglátóhelyeken, ahol most megnégyszereződött a forgalom, a jövőben rendszeressé kell tenni az ellenőrzéseket. Úgy véli, ha az adóhivatal nagyon szerette volna, korábban is ellenőrizhette volna a kasszák forgalmát, hiszen azok már az online kapcsolattartás bevezetése előtt is megőrizték a forgalmi adatokat, de valamennyi gépet persze nem lehet folyamatosan megfigyelni.

A razziákon az ellenőrök nem csak a bizonylatadási fegyelem meglétére koncentráltak. Az ellenőrzött vendéglátóhelyeken sok esetben találtak élelmiszer-biztonsági hiányosságokat is. Minden második ellenőrzés jövedéki visszaélésekre derített fényt: a pénzügyőrök 300 liter zárjegy nélküli vagy az előírt alkoholfoktól lényegesen eltérő italt foglaltak le. Emellett mintegy ötmillió forint végrehajtható tartozást is beszedtek a NAV munkatársai. Kiss Péter András, a NAV adószakmai szóvivője a köztévében arról beszélt, a módszer növeli az adóbevételeket, a kiadott nyugták és a bejelentett alkalmazottak számát.

Michnai Attila szerint az adótraffipax eredményességét úgy lehetne kimutatni, ha összemérnék az eredményeit azzal, amikor anonim módon megy ki ellenőrizni a NAV. Jóval egyszerűbb lenne azonban, ha a vagyonosodási vizsgálat rendszerét visszahoznák – a vállalkozó akkor bukhat le olcsón és egyszerűen, amikor megveszi magának a méregdrága autót vagy az ingatlant. Kiemelte, jelentős vagyonosodási vizsgálat ma már nincs, mert politikai okokból ellehetetlenítették ezt az amúgy rendkívül hatásos módszert.

– Jól látszik, hogy az online pénztárgépre több milliárd forintot költöttünk, de nem oldotta meg a gondokat – mondta lapunknak a téma kapcsán a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint az ellenőrzés gyorsíthatja ugyan a számlaadási fegyelem erősödését, de igazi hatása nincs. Ugyanakkor szerinte valójában nem is tudjuk, mennyire és mihez képest sikeres az adótraffipax. – A NAV rendszeresen kedvező tapasztalatokról beszél, de hogy hol vannak az erre vonatkozó adatok, elemzések, azt hiába keressük. Lehetett hallani arról, hogy az adott térségben megemelkedett a boltok forgalma, de valódi, pontos adatokat erről sem láttunk. Ha valaki azt mondja, hogy jól végzi a munkáját, azt konkrétumokkal is alá kellene támasztani – jelentette ki. Vadász Iván szerint az adóhivatalnak értékelnie kell az eredményeket, nyilvánosságra kell hoznia az adatokat, hogy a szakembereket is meggyőzze. – Nem szakszerű, ha csak néhány embernek van valódi tapasztalata, és abból vonunk le következtetéseket – mondta.

February 8

Megszűntek a vagyonosodási vizsgálatok

Megjelent: Magyar Nemzet Online feb. 06-án, a cikk nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. 02. 06-án.
szerző: Horváth Attila, szakértő: Michnai Attila, ill. Vadász Iván

Egy éve gyakorlatilag nem végez vagyonosodási vizsgálatot az adóhivatal, mert a kormánypárti politikusoknak vélhetően elegük lett abból, hogy az ellenzék politikai bunkónak használja az eljárást. Ezzel viszont a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték az ablakon, jelentős bevételtől fosztva meg az államkasszát.

Több milliárd forintos bevételtől esik el az állam a szakértők szerint azért, mert a kormány gyakorlatilag megszüntette a vagyonosodási vizsgálatokat. Egy módosítás nyomán tavaly január óta már csak akkor indíthat az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot magánszeméllyel szemben, ha valaki önmagát jelenti fel, vagy ha a rendőrség már nyomoz az adott személy ügyében vagyon elleni bűncselekmény gyanújával. – A korábbi években számtalan ilyen ügyem volt, tavaly azonban egyetleneggyel sem kerestek meg. Régóta tevékenykedem ezen a területen, és sok kollégámnak volt dolga korábban vagyonosodási vizsgálatokkal. Tavaly azonban egyetlen új vizsgálatról nem hallott egyikünk sem – mondta a Magyar Nemzetnek Michnai Attila adószakértő, aki a honlapján is beszámol tapasztalatairól. Ellenzői úgy gondolják, a vagyonosodási vizsgálatot bunkóként használták egymás ellen a politikusok. A legnagyobb visszhangot kiváltó ügyek között volt például a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve a Habony Árpád ellen kért eljárás.

A múlt héten tájékoztatást kértünk a tavalyi vagyonosodási eljárások számáról a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), de válasz híján közérdekűadat-igénylést is beadtunk az ügyben. Kerestük a kormányzati tájékoztatási központot is, mert a néhány héttel ezelőtti kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő kérdésünkre azt válaszolta, minden sajtómegkeresésre reagálnak – az ő válaszuk is várat még magára. A titkolózást Michnai Attila azzal magyarázza, a vagyonosodási vizsgálatok ellehetetlenítésével a politikai vezetés a tagjai számára rendkívül kényelmetlenné vált adóhivatali eljárást szüntetett meg.

2015 novemberéig 1100 eljárást indított az adóhivatal – korábbi NAV-os információink alapján. A vizsgálatok 900 esetben bizonyultak indokoltnak, ezek 19,5 milliárd forintos bevételt, tehát átlagosan 22 millió forintot jelentettek az államkasszának. A közel 20 milliárd forintos tétel azért is jelentős, mert úgy tudjuk, 2015-ben a NAV bevételei 500 milliárd forintra rúgtak. Lapunk azt az információt kapta, 2016 szeptemberéig viszont több milliárd forinttal kevesebb volt a bevételük, egyértelműnek tűnik, hogy a vagyonosodási vizsgálatok elmaradásának is köze van ehhez.

Pedig Michnai Attila úgy látja, egyszerűbb volt ezzel a módszerrel elkapni az adócsalókat, mintha az eltitkolt jövedelmek sok esetben külföldi forrásait próbálná az ellenőrzés felderíteni a hagyományos módszerekkel. Megjegyezte, nincs olyan passzus az adózás rendjéről szóló törvényben, hogy „vagyonosodási vizsgálat”. Amit a köznyelv így hív, általában a személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálatát jelenti. Azokon belül is az olyan ügyekét, amikor a NAV becsléssel állapítja meg a bizonyítható költés és a legális jövedelmek közötti negatív különbséget. Az így kimutatott forráshiány alapján állapítja meg az adóhiányt, szabja ki az akár 200 százalékban is megállapítható büntetést, a jegybanki alapkamat dupláját is elérő késedelmi kamatot.

Ha felmerül a kétes vagyonszerzés gyanúja, az állam számára sokkal egyszerűbb lenne rögtön egy ezt firtató ellenőrzés megindítása, mintha csak egy gyanúsítást követően kezdhetik el a munkát. Ha valakinek nyolc háza és hat autója van, de ezt jövedelme biztosan nem tenné lehetővé, akkor egyértelműen takargat valamit – mondta lapunknak az Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint ugyanakkor nem rossz irány, hogy nem lehet mindenkinél korlátlanul alkalmazni a vizsgálatot. – Emlékszem olyan esetre, hogy 1-2 millió forint miatt indult az eljárás, tehát nem érte meg végigvinni. A komoly bűnözőkkel szemben azonban jó eszköznek bizonyult, ahogy azt a nemzetközi példák is bizonyítják. A vagyonosodási vizsgálatok első áldozata Al Capone, az amerikai maffiózó volt, őt ugyanis az adóhatóság a költekezései miatt buktatta meg. Szerette a szállodai szobákat, a szerencsejátékot és a drága kesztyűket. Ezek mind dokumentált kiadások voltak, így bukott meg 1930-ban a Sebhelyesarcú – fejtette ki a szakértő. Hozzátette, Magyarországon úgy sikeredett félre ez a fajta vizsgálat, hogy kifejezetten kis- és középvállalkozókkal szemben indítottak eljárásokat annak idején. Ha igazi bűnözőket és korrupt politikusokat vizsgáltak volna vele, akkor ennek a jogintézménynek meglenne a becsülete. Szerinte a korlátozó törvény megszületését ugyanakkor nem a kisvállalkozók védelme motiválta tavaly; egyéni képviselői indítvány volt, mert a politikusok megunták, hogy piszkálják őket.

Az LMP többször is benyújtotta azt a törvényjavaslatát, amely kötelező évenkénti vagyonosodási vizsgálatot írt volna elő nemcsak az országgyűlési képviselők számára, hanem a közjogi méltóságok, a kormánytagok, az állami cégek vezetői és minden olyan szereplő esetében, aki közpénzekről dönt. Ezt a javaslatot a Fidesz leszavazta – közölte megkeresésünkre a párt sajtóosztálya. Hozzátették, 2016-ban nem kezdeményeztek egyetlen vagyonosodási vizsgálatot sem, de a módszer lényegében megszűnt.

Tavaly áprilisban egy sajtótájékoztatón Tállai András, a NAV vezetője lapunk kérdésére elárulta, hogy abban az évben addig mindössze egyetlen vagyonosodási vizsgálat indult, de hogy azóta hány, arra az adatra továbbra is várunk. Pedig 2015 decemberében a nemzetgazdasági miniszterhelyettes még arról beszélt, hogy a vagyonosodási vizsgálat intézménye nem fog megszűnni. Hangsúlyozta azonban, szeretnék elérni, hogy véget érjen a feljelentések korszaka.

A Fidesz gyakorlatilag ellehetetlenítette ezt az intézményt azzal, hogy büntetőeljáráshoz köti az adóhiány megállapítására vonatkozó NAV-eljárást. Jogilag ugyan a vagyonosodási vizsgálat lehetősége megmaradt, de a függetlennek nem tekinthető adóhivatal nem tesz feljelentést – tájékoztatott megkeresésünkre az Együtt sajtóosztálya. Hozzátették, 2016-ban három vagyonosodási vizsgálatot indítottak Orbán Ráhel, Tiborcz István és Polt Péter ellen. Egyik ügyben sem kaptak semmilyen információt. A párt szerint vissza kell állítani a 2010-et megelőző időszakban érvényes vagyonosodási eljárást, és több, hivatalból indított ellenőrzés lenne szükséges. Közölték, enyhíteni kell az adótitok szabályozását a közpénzek felhasználása területén.

RÉGI ÚJABB 1 2 7 8