Az egykor biológiai órán belénk vert bogaras-rovaros szabály mintájára elmondható, hogy nem minden könyvelő adószakértő, de (elég sok) adószakértő egyben könyvelő is. A szabályt, ahogy az a legtöbbnél előfordul, a kivételek erősítik igazán, ezért kezdjük mindjárt velük. Adószakértőnek – az alábbiakban részletezett feltételek teljesítésével – ugyanis nem csak az alapos számviteli ismeretek megszerzését feltételező közgazdasági, de jogi alapdiplomával is lehetséges jelentkezni. Utóbbi lehetőség következtében a jogi alapvégzettséggel rendelkező adószakértő kollégák, dacára a kétéves adótanácsadói kurzus alatt számukra kötelezővé tett ilyen képzésnek, egyáltalán nem a számviteli ismereteikről híresek. Márpedig a vállalkozók körében felmerülő, adószakértői szaktudást igénylő problémák zöme a számvitel szabályainak igazán alapos, mélyreható ismerete nélkül eredményesen meg nem oldható.
A vonatkozó 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet szerint adótanácsadói igazolványt az kaphat, aki a csupán szakirányú főiskolai-, egyetemi diploma birtokában megkezdhető, az előírt kétéves képzés során letett vizsgáival ilyen szakképesítést szerzett. Az adószakértői névjegyzékbe pedig az nyerhet felvételt, aki a szakirányú diplomát feltételező adótanácsadói végzettségének megszerzését követően legalább hároméves adótanácsadói gyakorlatot is igazol. Úgy lehet, az ellenőrzésre kijelölteknek az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok során vitt képviseletét a gyakorlat szerint zömében jogi alapképzettségű adószakértők, vagy pláne ügyvédek viszik, talán kívülállónak is könnyű belátni, hogy a könyvvitelt is magában foglaló komplex pénzügyi ismeretek birtokában jóval nagyobb az esély az igazán eredményes adószakértői tanácsok nyújtására.
Külön fejezetet képez az okleveles adótanácsadók esete, akik minden látszat ellenére nem valamely, az adószakértői cím birtokosainál általánosan magasabb tudással rendelkeznek, hanem sokkal inkább az adószakértői tevékenység valamely szűkebb szakterületén bírnak elmélyültenbb ismeretekkel. Bár létezik okleveles adószakértői képzés a vagyonosodási vizsgálatoknál szükséges személyi jövedelemadózás területén is, az ilyen szakértők névsorát kezelő NGM listáján nem tartották fontosnak feltüntetni, hogy az adott okleveles adószakértő éppen mely területre szerezte ilyen címét. A gyakoribb nemzetközi, netán forgalmi adózásból, avagy az elenyésző számban kiadott, egyéb adonemekre vonatkozóból.
A néhány ezer fős adószakértői táborral szemben Magyarországon hozzávetőleg ötvenezer könyvelő rendelkezik a legalább mérlegképes könyvelői képzettséget igénylő könyvelői regisztrációval. Amely utóbbi megszerzéséhez egészen a legutóbbi időkig nem volt feltétel a diploma, gyakran a szakközépiskolai érettségit követő egyéves „gyorstalpaló” elvégzése is elegendő volt hozzá. Úgy lehet, a szakmai szlogen szerint a buta, tudatlan könyvelőnél ártalmasabb lényt aligha hordoz a hátán a Föld, e tényről a rossz szakembert választó, előre nem kellő körültekintéssel tájékozódó ügyfél csak utólag, nem egy esetben súlyos anyagi terheket kapva a nyakába értesül.