Megjelent: Magyar Nemzet Online feb. 06-án, a cikk nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. 02. 06-án.
szerző: Horváth Attila, szakértő: Michnai Attila, ill. Vadász Iván

Egy éve gyakorlatilag nem végez vagyonosodási vizsgálatot az adóhivatal, mert a kormánypárti politikusoknak vélhetően elegük lett abból, hogy az ellenzék politikai bunkónak használja az eljárást. Ezzel viszont a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték az ablakon, jelentős bevételtől fosztva meg az államkasszát.

Több milliárd forintos bevételtől esik el az állam a szakértők szerint azért, mert a kormány gyakorlatilag megszüntette a vagyonosodási vizsgálatokat. Egy módosítás nyomán tavaly január óta már csak akkor indíthat az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatot magánszeméllyel szemben, ha valaki önmagát jelenti fel, vagy ha a rendőrség már nyomoz az adott személy ügyében vagyon elleni bűncselekmény gyanújával. – A korábbi években számtalan ilyen ügyem volt, tavaly azonban egyetleneggyel sem kerestek meg. Régóta tevékenykedem ezen a területen, és sok kollégámnak volt dolga korábban vagyonosodási vizsgálatokkal. Tavaly azonban egyetlen új vizsgálatról nem hallott egyikünk sem – mondta a Magyar Nemzetnek Michnai Attila adószakértő, aki a honlapján is beszámol tapasztalatairól. Ellenzői úgy gondolják, a vagyonosodási vizsgálatot bunkóként használták egymás ellen a politikusok. A legnagyobb visszhangot kiváltó ügyek között volt például a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve a Habony Árpád ellen kért eljárás.

A múlt héten tájékoztatást kértünk a tavalyi vagyonosodási eljárások számáról a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), de válasz híján közérdekűadat-igénylést is beadtunk az ügyben. Kerestük a kormányzati tájékoztatási központot is, mert a néhány héttel ezelőtti kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő kérdésünkre azt válaszolta, minden sajtómegkeresésre reagálnak – az ő válaszuk is várat még magára. A titkolózást Michnai Attila azzal magyarázza, a vagyonosodási vizsgálatok ellehetetlenítésével a politikai vezetés a tagjai számára rendkívül kényelmetlenné vált adóhivatali eljárást szüntetett meg.

2015 novemberéig 1100 eljárást indított az adóhivatal – korábbi NAV-os információink alapján. A vizsgálatok 900 esetben bizonyultak indokoltnak, ezek 19,5 milliárd forintos bevételt, tehát átlagosan 22 millió forintot jelentettek az államkasszának. A közel 20 milliárd forintos tétel azért is jelentős, mert úgy tudjuk, 2015-ben a NAV bevételei 500 milliárd forintra rúgtak. Lapunk azt az információt kapta, 2016 szeptemberéig viszont több milliárd forinttal kevesebb volt a bevételük, egyértelműnek tűnik, hogy a vagyonosodási vizsgálatok elmaradásának is köze van ehhez.

Pedig Michnai Attila úgy látja, egyszerűbb volt ezzel a módszerrel elkapni az adócsalókat, mintha az eltitkolt jövedelmek sok esetben külföldi forrásait próbálná az ellenőrzés felderíteni a hagyományos módszerekkel. Megjegyezte, nincs olyan passzus az adózás rendjéről szóló törvényben, hogy „vagyonosodási vizsgálat”. Amit a köznyelv így hív, általában a személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálatát jelenti. Azokon belül is az olyan ügyekét, amikor a NAV becsléssel állapítja meg a bizonyítható költés és a legális jövedelmek közötti negatív különbséget. Az így kimutatott forráshiány alapján állapítja meg az adóhiányt, szabja ki az akár 200 százalékban is megállapítható büntetést, a jegybanki alapkamat dupláját is elérő késedelmi kamatot.

Ha felmerül a kétes vagyonszerzés gyanúja, az állam számára sokkal egyszerűbb lenne rögtön egy ezt firtató ellenőrzés megindítása, mintha csak egy gyanúsítást követően kezdhetik el a munkát. Ha valakinek nyolc háza és hat autója van, de ezt jövedelme biztosan nem tenné lehetővé, akkor egyértelműen takargat valamit – mondta lapunknak az Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván szerint ugyanakkor nem rossz irány, hogy nem lehet mindenkinél korlátlanul alkalmazni a vizsgálatot. – Emlékszem olyan esetre, hogy 1-2 millió forint miatt indult az eljárás, tehát nem érte meg végigvinni. A komoly bűnözőkkel szemben azonban jó eszköznek bizonyult, ahogy azt a nemzetközi példák is bizonyítják. A vagyonosodási vizsgálatok első áldozata Al Capone, az amerikai maffiózó volt, őt ugyanis az adóhatóság a költekezései miatt buktatta meg. Szerette a szállodai szobákat, a szerencsejátékot és a drága kesztyűket. Ezek mind dokumentált kiadások voltak, így bukott meg 1930-ban a Sebhelyesarcú – fejtette ki a szakértő. Hozzátette, Magyarországon úgy sikeredett félre ez a fajta vizsgálat, hogy kifejezetten kis- és középvállalkozókkal szemben indítottak eljárásokat annak idején. Ha igazi bűnözőket és korrupt politikusokat vizsgáltak volna vele, akkor ennek a jogintézménynek meglenne a becsülete. Szerinte a korlátozó törvény megszületését ugyanakkor nem a kisvállalkozók védelme motiválta tavaly; egyéni képviselői indítvány volt, mert a politikusok megunták, hogy piszkálják őket.

Az LMP többször is benyújtotta azt a törvényjavaslatát, amely kötelező évenkénti vagyonosodási vizsgálatot írt volna elő nemcsak az országgyűlési képviselők számára, hanem a közjogi méltóságok, a kormánytagok, az állami cégek vezetői és minden olyan szereplő esetében, aki közpénzekről dönt. Ezt a javaslatot a Fidesz leszavazta – közölte megkeresésünkre a párt sajtóosztálya. Hozzátették, 2016-ban nem kezdeményeztek egyetlen vagyonosodási vizsgálatot sem, de a módszer lényegében megszűnt.

Tavaly áprilisban egy sajtótájékoztatón Tállai András, a NAV vezetője lapunk kérdésére elárulta, hogy abban az évben addig mindössze egyetlen vagyonosodási vizsgálat indult, de hogy azóta hány, arra az adatra továbbra is várunk. Pedig 2015 decemberében a nemzetgazdasági miniszterhelyettes még arról beszélt, hogy a vagyonosodási vizsgálat intézménye nem fog megszűnni. Hangsúlyozta azonban, szeretnék elérni, hogy véget érjen a feljelentések korszaka.

A Fidesz gyakorlatilag ellehetetlenítette ezt az intézményt azzal, hogy büntetőeljáráshoz köti az adóhiány megállapítására vonatkozó NAV-eljárást. Jogilag ugyan a vagyonosodási vizsgálat lehetősége megmaradt, de a függetlennek nem tekinthető adóhivatal nem tesz feljelentést – tájékoztatott megkeresésünkre az Együtt sajtóosztálya. Hozzátették, 2016-ban három vagyonosodási vizsgálatot indítottak Orbán Ráhel, Tiborcz István és Polt Péter ellen. Egyik ügyben sem kaptak semmilyen információt. A párt szerint vissza kell állítani a 2010-et megelőző időszakban érvényes vagyonosodási eljárást, és több, hivatalból indított ellenőrzés lenne szükséges. Közölték, enyhíteni kell az adótitok szabályozását a közpénzek felhasználása területén.

Megjelent: Magyar Nemzet Online jan. 10-én, a cikk nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. 01. 11-én.
szerző: Horváth Attila, szakértő: Michnai Attila

A cél eredetileg az lett volna, hogy olcsóbb legyen étterembe járni s így fejlődjön a turizmus és a vendéglátás helyzete Magyarországon. A kicsinyeskedéssel azonban csak azt sikerült elérni, hogy tovább bonyolódjon minden – mondta lapunknak Michnai Attila adószakértő a vendéglátást érintő áfakulcsról, amely az idei évtől 18, jövőre pedig ötszázalékos lesz.

Mint megírtuk, a vendéglátósoknak rengeteg kérdésük volt, amelyekre bonyolult válaszokat adott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Nincs ugyanis általánosan a vendéglátásra érvényes 18 százalékos kulcs, a kedvezményes általános forgalmi adó (áfa) használatához több feltételnek kell teljesülnie. Először is „szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia”, vagyis az ételt, illetve a helyben készült, nem alkoholos italt helyben kell elfogyasztani. Mindez az adóhivatal nyelvén úgy szól, hogy akkor alkalmazható a kedvezményes kulcs, ha a termékek „értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatások kísérik”. A kulcsok alkalmazhatóságának bonyolultságát egyébként maga az adóhatóság bizonyította be azzal, hogy egy összesen 14 pontból álló, „gyakran ismételt kérdések” rovatot töltött fel honlapjára.

Az első kérdés a felszolgálási díjra vonatkozik, ami sehol sem kötelező, de a kétféle áfakulcs miatt rendkívül bonyolulttá válhat a kiszámítása. Ha valaki ugyanis ételt rendel egy étteremben, arra 18 százalékos áfa vonatkozik, ám ha még alkoholt vagy nem helyben készített üdítőt iszik, az már 27 százalékos kulcs alá esik. A szervizdíj áfakulcsát a kettő árának arányosításával kell kiszámolni, vagyis ilyen esetben összesen négyféle tételt kell feltüntetni a nyugtán Michnai Attila szerint.

Mint mondta, ez oda vezethet, hogy az éttermek egyszerűen eltörlik a felszolgálási díjat, ami egyébként a gazdaság fehérítését szolgálta volna. Beszéltünk olyan neve elhallgatását kérő étteremvezetővel, aki a következő hónaptól már nem számol a díjjal, mert így jóval egyszerűbbnek látja a helyzetet. A NAV ugyanakkor úgy véli, nincs ezzel probléma, az online pénztárgép alkalmas a műveletre. Két másik étterem-tulajdonos azt állította, csak az alkohol után számolják majd fel a szervizdíjat, de ez a szakértő szerint szabálytalan.

Fontos kérdés, hogy mi történik akkor, ha a vendég megrendelte az ételt, de mégse tudja elfogyasztani, ezért becsomagoltatja. A NAV úgy látja: mivel az eredeti szándék „éttermi szolgáltatás igénybevételére irányult, így a megrendelt, de teljes egészében el nem fogyasztott, becsomagolni kért maradék étel nem termékértékesítésnek, hanem az éttermi szolgáltatásnyújtás részének minősül”, tehát a 18 százalékos kulcs vonatkozik rá. Ugyanakkor a házhoz szállítás, a helyben csomagolás 27 százalékos kulcs alá esik.

Ellentmondásosnak tartja az adószakértő a helyben készített ital értelmezését is. A NAV honlapja erről azt a tájékoztatást adta, hogy a helyben készített, ott elfogyasztott kávét, limonádét, teát, sűrítményből készített szörpöt, almafröccsöt, alkoholmentes koktélt, turmixot lehet a kedvezményesen adózó termékek közé sorolni. Furcsa egyébként az almafröccs példája, mert almaléből és szódából vagy ásványvízből áll, miközben az üveges almalét és az ásványvizet külön-külön 27 százalékos kulccsal számítják fel. Az alkoholos koktél vagy a rumos kávé viszont eleve a 27 százalékos kulcs alá esik. Ezt azonban nem túl nehéz kikerülni: az élelmes vendég kérhet például külön egy kávét és mellé egy rumot, és aztán ő maga önti össze. Így a kávét 18, a rumot 27 százalékos áfával fizeti.

Az újabb ellentmondást az ételek jelentik: a hatósági tájékoztatás szerint a fagylaltra, a tiramisura vagy más, alkoholt is tartalmazó ételre, például a rizottóra eleve a 18 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. – Jóval egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy akkor legyen minden éttermi díj 18 százalékos kulcsú. Abban azonban talán mégis igaza lehet a törvényhozónak, hogy az alkoholt próbálta kizárni ebből a körből – tette hozzá Michnai Attila.