“Vagyonosodási vizsgálat, nemzetközi ügyletekkel kapcsolatos áfa ellenőrzés indult Ön, avagy a cége ellen? Azonnal forduljon a tárgyban igazán járatos szakemberhez!”

Amit az ún. vagyonosodási vizsgálatokról tudni kell

Jó pár éve már, hogy a magyar adóigazgatás működtetői, az illetékes törvényhozókkal közösen, fordítottak a személyi jövedelemadóztatás (szja.) ellenőrzési rendszerén. Attól fogva az eltitkolt, adózatlan magánjövedelmeket már nem annyira azok keletkezési helyén, mint inkább az elköltésük nyomán igyekeznek ellenőrzéseikkel felderíteni. Az ily módon súlyozott vizsgálatokat, legyenek azok az ellenőrzések rendszerét leíró, az adózás rendjéről szóló törvény szerint bármely típusúak is, nevezi a köznyelv vagyonosodási vizsgálatoknak.

Az ilyen eljárás során az ellenőrök az adóalany által felszólításukra dokumentumok révén bemutatott, felsorolt kiadásainak fedezetét vizsgálják, vagyis azt, hogy az adott színvonalú életvitel, az eszközölt vásárlások fedezhetők-e törvényes, tehát leadózott jövedelmekből, netán adómentesen szerzett bevételekből. És már itt is van az első, a nem szakember számára igazán fogós kérdés, hogy tudniillik mi a különbség adott esetben a bevétel és a jövedelem között? Melyek azok a tételek, amelyek az szja. rendszerében, ahol ugyan a jövedelmeket kutatja a revízió, teljes értékűen helyettesíthetik az előbbiek az utóbbiakat? Márpedig e vizsgálatok mottója, amelyet az ellenőrzés gyakorlata nyomán az adóalany is kénytelen követni úgy szól, hogy nem elég becsületesnek, tehát az adótörvényeket betartónak lenni, de annak is kell látszani. Vagyis e tényről kikezdhetetlen bizonyítékokkal is szükséges rendelkezni.

A kérdés már csak az, hogy vajon mi számít egy ilyen típusú ellenőrzés során megfelelő bizonyítéknak? És itt jön a képbe a tárgyban komoly elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakember szerepe, aki pontosan ismerve az ilyen típusú ellenőrzések rendszerét, csakis helytálló bizonyítékokat enged az ügyfele részéről bemutatni. Az első, és egy-egy tárgyban az egyetlen lehetséges alkalommal. A revízió során ugyanis utólag már nincs lehetőség korrekcióra, amit az adóalany, avagy képviselője egyszer jegyzőkönyvbe mondott, azt visszavonni többé nem lehet! Ezért kell még az ellenőrzés megkezdése előtt, tehát időben a megfelelő szakemberhez fordulni.

Bajban ismerszik meg a tudás, bízza képviseletét igazi szakemberre!

portrait

Számos, az ügyfelek elmarasztalása nélkül lezárult ilyen vizsgálattal, a több mint negyedszázados adótani tapasztalattal a hátam mögött próbálom az érdeklődő érintettek számára röviden összefoglalni az alábbiakban az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az első – néha bizony már megkésve feltett – magától adódó kérdés úgy hangzik, hogy kit és mely okokból választ ki ilyen ellenőrzésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes szerve? Nos a saját, hazai gyakorlatunk igazolni látszik az USA hírhedten kemény adóhivatalának vonatkozó megállapítását, miszerint az adóhivatal legfőbb, és egyben legnagyobb eredménnyel kecsegtető információ forrásait első helyen az elhagyott házastársak, kedvesek képezik feljelentéseik által, de közvetlenül utánuk következnek a sorban a sértődött, kirúgott korábbi könyvelők is. Valamint – és ez már saját, hazai tapasztalat – az elbocsátott, megbántódott munkatársak, az üzleti versenyben lemaradt riválisok, általában az irigyek, a haragos szomszédok. Bár ide is illik a mondás, miszerint jobb a bajt messzire elkerülni, arra nem mindig és mindenkinek nyílik alkalma. Mind gyakrabban szerepelnek a vagyonosodási vizsgálatok alanyai között a folyamatosan veszteséges vállalkozások tulajdonosai, akik társaságaik könyveiben úgynevezett tagi kölcsönökkel látszanak pótolni a folyamatosan keletkező hiányt. Amely tételek után pedig már jó ideje szabályos hajtóvadászatot folytat az adóhivatal.

Gyakorlati tapasztalat, hogy az adóhivatalnál sem eszik olyan forrón a kását, ahogy főzik, vagyis saját energiáikat kímélendő, a kipécézett adóalanyokat igen gyakran magával a vizsgálat bejelentésével igyekeznek önkéntes alapon jobb belátásra bírni. Az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezése szerint ugyanis kizárólag az úgynevezett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés teremt olyan lezárt időszakot, amelyet az ellenőrzés megkezdése, azaz a vizsgálat elrendeléséről szóló értesítés, megbízólevél átvételét követően már nem módosíthat az adóalany. Márpedig tapasztalataink szerint az adóhivatal a vagyonosodási vizsgálatokat általában valamelyik egyszerűbb, enyhébb fokozatú ellenőrzéssel indítva kezdi meg, tálcán kínálva ily módon ügyfelének az érintett bevallások önellenőrzéssel történő önkéntes módosításának lehetőségét. Márpedig ilyen esetben az egykori tévedés nyomán az adózó az utólag bevallott adókötelezettséget csupán a mindenkori jegybanki kamat mértékének megfelelő önellenőrzési pótlékkal köteles megfejelni.

Szemben ugyebár azzal az esettel, amikor minderre az adóhivatal ellenőre derít fényt, amiért is az eredeti összeget ötven százalékos adóbírsággal, és az esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelik, amely utóbbi mértéke a mindenkori jegybanki kamat duplája. És akkor nem szóltunk még az ötvenezer forintos adóhiány esetén felmerülő, az adócsalást újabban költségvetési csalásnak nevező, a vonatkozó büntető törvénykönyvi paragrafusok alapján indított büntető eljárás lehetőségéről, amely utóbbiakkal egyébként mind gyakrabban látszik élni a NAV.

A fentiekből levonható, sokszor elmondott, minden érintett számára megfontolandó következtetés tehát, hogy eszébe ne jusson senkinek, érezze bár magát mégoly ártatlannak is, egyedül, valódi, a tárgyban igazán járatos szakember segítsége nélkül vagyonosodási vizsgálatba bonyolódni. Vegye előbb igénybe, legalább egy normál óradíjas személyes konzultáció erejéig, a sok év alatt összegyűjtött tapasztalataimon alapuló tanácsaimat!

A készpénzvagyon bizonyításának szabályai

Úgy lehet, jogszabály nem tiltja a készpénzvagyon felhalmozását, annak meglétét mégiscsak pontosan körülírt, a bírói gyakorlat által is elfogadott feltételek megléte esetén hajlandó tudomásul venni az adóellenőrzés. Amire minden oka meg is van, hiszen ha bemondásra elfogadnák ilyen vagyonelemek létezését, akkor a jelenlegi módszerrel végzett vagyonosodási vizsgálatok értelmüket vesztenék.

Azt pedig, hogy mik a feltételei annak, hogy a revízió – akár kénytelen-kelletlen - de elfogadni kényszerüljön a készpénzvagyon meglétét, csak megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember képes az adott eset körülményeit alaposan átgondolva megmondani.

Ajánljuk tehát minden érintett figyelmébe a készpénzzel, mint a vagyonosodási vizsgálat során forrásként bemutatott, általában igen fontos tétellel kapcsolatos tapasztalatainkat, amelyek igénybevételét lehetőleg ne akkorra időzítésék, amikor már késő. A készpénzvagyon meglétének bizonyításához szükséges eszközöket ugyanis már megszerzésükkel egy időben, tehát jóelőre be kell gyűjteni, amelyhez ezúton is kínáljuk szakértő segítségünket.