Január elsején elindult a rendszer, és bár a szállítmány értékének akár 40 százalékát is kitehető bírságolásra csak februárban kerülhet sor, jó néhány szakmai kérdés merül fel már most is nap, mint nap az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) alkalmazásával kapcsolatban. Cikksorozatunkban ezekre keressük a választ a NAV illetékeseinek bevonásával.
Terveim szerint a legbonyolultabb kérdésektől kiindulva haladnék az egyszerűbb, a kézenfekvőbbek megválaszolása felé, nem függetlenül az akár ezeken az oldalakon, akár más utakon hozzám eljuttatott kérdésektől.
Az interneten körbefutott az adó online-on megjelent cikkben http://ado.hu/rovatok/ado/kotoszon-mulik-az-ekaer-mentesseg felvetett kérdés, hogy az EKÁER szám igénylése alóli mentességről szóló szabályt hogyan is kell értelmezni? Az idézett törvényhely szerint :
(6a) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,
b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó
ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot,
bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot
nem haladja meg.
A cikk szerzője úgy látja, hogy a mentesség feltételei pontatlanul kerültek megfogalmazásra, ezért azokat többféleképpen is lehet értelmezni. Felveti, hogy akár oly módon is, hogy csupán abban az esetben állna be az EKÁER szám igénylésének kötelme, ha az adott cikk szállításakor annak mind a súlya, mind az értéke is meghaladja a mentesség megadott határát. Tehát mondjuk a feltehetően leggyakrabban problémát jelentő esetet nézve, a ba) pont szerinti kockázatos élelmiszer szállítását, akkor az bizonyos értelmezések szerint csak akkor válna EKÁER kötelezetté ha mind az ilyen termék súlya meghaladja a 200 kg-ot, mind pedig az értéke is a 250 ezer forintot.
A törvény ilyen értelmezése a NAV vonatkozó útmutatása szerint is téves. A mentességhez megadott paraméterek tehát vagylagosak, ezért a mentesség megszűnését jelenti, ha közülük csak az egyik érték lépi is át a megadott határt. A fenti példánál maradva tehát nem mentesül a kockázatos élelmiszer szállítmány az EKÁER szám igénylése alól akkor sem, ha annak súlya meghaladja a 200 kg-ot, de az értéke kevesebb, mint 250 ezer forint. És a tétel fordítva is igaz, tehát EKÁER szám köteles az ilyen szállítmány akkor is, ha annak értéke meghaladja a 250 ezer forintot, de a súlya 200 kg alatt marad.
A kérdésben kikértük a NAV illetékeseinek véleményért, amelyet az alábbiakban betűhíven idézünk:
„Álláspontunk szerint az Art. EKAER rendszerre vonatkozó rendelkezéseit együttesen kell értelmezni, így a főszabálynak az Art. 22/E. § (1)-(5) bekezdése tekintendő, amely EKAER szám megállapítási kötelezettséget ír elő. Az említett szakasz (6)-(6a) bekezdései pedig kivételes szabályként a mentességeket rögzítik. A fenti rendelkezésből kiolvasható, hogy az adózónak akkor keletkezik bejelentési kötelezettsége, ha a fentiekben megjelölt tömeg- vagy az értékhatár közül bármelyiket meghaladja az általa feladott, vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel szállított nem kockázatos termék értéke illetve tömege. Példával szemléltetve, ha valaki 100 kg tömegű táblagépet szállít, összesen 4 millió forint értékben, akkor az értékhatár túllépése miatt lesz bejelentés köteles.
A fentiek alapján egyetértünk Michnai Attila igazságügyi szakértő értelmezésével.”
