January 16

Fontos tudnivalók az EKÁER-ről I.

Január elsején elindult a rendszer, és bár a szállítmány értékének akár 40 százalékát is kitehető bírságolásra csak februárban kerülhet sor, jó néhány szakmai kérdés merül fel már most is nap, mint nap az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) alkalmazásával kapcsolatban. Cikksorozatunkban ezekre keressük a választ a NAV illetékeseinek bevonásával.

Terveim szerint a legbonyolultabb kérdésektől kiindulva haladnék az egyszerűbb, a kézenfekvőbbek megválaszolása felé, nem függetlenül az akár ezeken az oldalakon, akár más utakon hozzám eljuttatott kérdésektől.
Az interneten körbefutott az adó online-on megjelent cikkben http://ado.hu/rovatok/ado/kotoszon-mulik-az-ekaer-mentesseg felvetett kérdés, hogy az EKÁER szám igénylése alóli mentességről szóló szabályt hogyan is kell értelmezni? Az idézett törvényhely szerint :

(6a) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól
a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,
b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó
ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot,
bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot
nem haladja meg.
A cikk szerzője úgy látja, hogy a mentesség feltételei pontatlanul kerültek megfogalmazásra, ezért azokat többféleképpen is lehet értelmezni. Felveti, hogy akár oly módon is, hogy csupán abban az esetben állna be az EKÁER szám igénylésének kötelme, ha az adott cikk szállításakor annak mind a súlya, mind az értéke is meghaladja a mentesség megadott határát. Tehát mondjuk a feltehetően leggyakrabban problémát jelentő esetet nézve, a ba) pont szerinti kockázatos élelmiszer szállítását, akkor az bizonyos értelmezések szerint csak akkor válna EKÁER kötelezetté ha mind az ilyen termék súlya meghaladja a 200 kg-ot, mind pedig az értéke is a 250 ezer forintot.
A törvény ilyen értelmezése a NAV vonatkozó útmutatása szerint is téves. A mentességhez megadott paraméterek tehát vagylagosak, ezért a mentesség megszűnését jelenti, ha közülük csak az egyik érték lépi is át a megadott határt. A fenti példánál maradva tehát nem mentesül a kockázatos élelmiszer szállítmány az EKÁER szám igénylése alól akkor sem, ha annak súlya meghaladja a 200 kg-ot, de az értéke kevesebb, mint 250 ezer forint. És a tétel fordítva is igaz, tehát EKÁER szám köteles az ilyen szállítmány akkor is, ha annak értéke meghaladja a 250 ezer forintot, de a súlya 200 kg alatt marad.
A kérdésben kikértük a NAV illetékeseinek véleményért, amelyet az alábbiakban betűhíven idézünk:
„Álláspontunk szerint az Art. EKAER rendszerre vonatkozó rendelkezéseit együttesen kell értelmezni, így a főszabálynak az Art. 22/E. § (1)-(5) bekezdése tekintendő, amely EKAER szám megállapítási kötelezettséget ír elő. Az említett szakasz (6)-(6a) bekezdései pedig kivételes szabályként a mentességeket rögzítik. A fenti rendelkezésből kiolvasható, hogy az adózónak akkor keletkezik bejelentési kötelezettsége, ha a fentiekben megjelölt tömeg- vagy az értékhatár közül bármelyiket meghaladja az általa feladott, vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel szállított nem kockázatos termék értéke illetve tömege. Példával szemléltetve, ha valaki 100 kg tömegű táblagépet szállít, összesen 4 millió forint értékben, akkor az értékhatár túllépése miatt lesz bejelentés köteles.
A fentiek alapján egyetértünk Michnai Attila igazságügyi szakértő értelmezésével.​”

December 3

VÉGE A MEGRENDELŐK REKLÁMADÓJÁNAK?

Január elsejétől lényegében bárki mentesülhet a külföldi cégeknél, pl. a Google-nál és a Facebooknál közzétett hirdetései után megrendelőként fizetendő reklámadó adól – immár összeghatár nélkül. Ráadásul a társasági adó alapját sem kell ilyen esetben megemelni az értékével.

A november 26-án megjelent Magyar Közlöny

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14161.pdf

2014. évi 161. számának 16053-54. oldalán található a Reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról megjelent, és 2015. január elsején hatályba lépő törvény szövege, amelynek a legtöbbeket érintő szakasza minden bizonnyal a megrendelőként adóalannyá válókra vonatkozó rész.

A új rendelkezés ugyanis már nemcsak a reklám közzétételét havi 2,5 millió forintnál nem nagyobb összegért megrendelőket menti fel az adó megfizetése alól, amennyiben azok nem rendelkeznek a közzétevő adóalanyiságot magára vállaló nyilatkozatával, de további, igaz némi plusz adminisztrációval járó feltételek teljesítése esetén lényegében bárki mást is. Az új szabály szerint felmentést kap az adófizetés alól az a megrendelő is, aki hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy az előírt nyilatkozat kiadását kérte, de azt a reklám közzétéléről szóló számla kézhezvételétől számított tíz napon belül nem kapta meg, valamint aki e tényt, illetve a nyilatkozat kiadását elmulasztó vállakozás nevét, számlájának összegét az adóhatóságnak bejelentette.

Magyarul, ha valaki a reklámadós nyilatkozat kiadására nem hajlandó külföldinek ad megbízást hirdetés közzétételére, összeghatártól függetlenül mentesül a havi 2,5 millió forintos összeg fölötti rész után fizetendő 20%-os reklámadó megfizetése alól, amennyiben igazolható módon, mondjuk tértivevénnyel feladott levélben azt nyilatkozattételre felszólította, ám nevezett számlájának átvételét követő tíz napon belül azt mégsem kapta meg. Valamint, és ez talán a legfontosabb, minderről, tehát a reklám közzétevőjének személyéről, a neki utalandó összegről, nyilván majd egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon, értesíti a NAV-ot.

Jó hír még, hogy jövőre a társasági adó alapját sem kell megemelniük azoknak, akik évi harminc millió forintot meg nem haladó összegű hirdetés megrendelése miatt válnak, válnának a reklámadó alanyává, illetve akik az egy bekezdéssel feljebb leírt okokból mentesülnek a reklámadó fizetése alól.

A hazai hirdetők, és itthoni megrendelőik dolgát egyszerűsíti az az új rendelkezés, amely szerint aki – megfelelő feltételek megléte esetén – kezdeményezésére felvételt nyer a NAV honlapján majd elérhető, a reklámadó alanyait felsoroló nyilvántartásba, attól jövőre már nem lesz szükséges az előírt nyilatkozat beszerzése.

November 3

Könyvelő, adótanácsadó, adószakértő: „Egy kutya”?

Az egykor biológiai órán belénk vert bogaras-rovaros szabály mintájára elmondható, hogy nem minden könyvelő adószakértő, de (elég sok) adószakértő egyben könyvelő is. A szabályt, ahogy az a legtöbbnél előfordul, a kivételek erősítik igazán, ezért kezdjük mindjárt velük. Adószakértőnek – az alábbiakban részletezett feltételek teljesítésével – ugyanis nem csak az alapos számviteli ismeretek megszerzését feltételező közgazdasági, de jogi alapdiplomával is lehetséges jelentkezni. Utóbbi lehetőség következtében a jogi alapvégzettséggel rendelkező adószakértő kollégák, dacára a kétéves adótanácsadói kurzus alatt számukra kötelezővé tett ilyen képzésnek, egyáltalán nem a számviteli ismereteikről híresek. Márpedig a vállalkozók körében felmerülő, adószakértői szaktudást igénylő problémák zöme a számvitel szabályainak igazán alapos, mélyreható ismerete nélkül eredményesen meg nem oldható.

A vonatkozó 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet szerint adótanácsadói igazolványt az kaphat, aki a csupán szakirányú főiskolai-, egyetemi diploma birtokában megkezdhető, az előírt kétéves képzés során letett vizsgáival ilyen szakképesítést szerzett. Az adószakértői névjegyzékbe pedig az nyerhet felvételt, aki a szakirányú diplomát feltételező adótanácsadói végzettségének megszerzését követően legalább hároméves adótanácsadói gyakorlatot is igazol. Úgy lehet, az ellenőrzésre kijelölteknek az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok során vitt képviseletét a gyakorlat szerint zömében jogi alapképzettségű adószakértők, vagy pláne ügyvédek viszik, talán kívülállónak is könnyű belátni, hogy a könyvvitelt is magában foglaló komplex pénzügyi ismeretek birtokában jóval nagyobb az esély az igazán eredményes adószakértői tanácsok nyújtására.

Külön fejezetet képez az okleveles adótanácsadók esete, akik minden látszat ellenére nem valamely, az adószakértői cím birtokosainál általánosan magasabb tudással rendelkeznek, hanem sokkal inkább az adószakértői tevékenység valamely szűkebb szakterületén bírnak elmélyültenbb ismeretekkel. Bár létezik okleveles adószakértői képzés a vagyonosodási vizsgálatoknál szükséges személyi jövedelemadózás területén is, az ilyen szakértők névsorát kezelő NGM listáján nem tartották fontosnak feltüntetni, hogy az adott okleveles adószakértő éppen mely területre szerezte ilyen címét. A gyakoribb nemzetközi, netán forgalmi adózásból, avagy az elenyésző számban kiadott, egyéb adonemekre vonatkozóból.

A néhány ezer fős adószakértői táborral szemben Magyarországon hozzávetőleg ötvenezer könyvelő rendelkezik a legalább mérlegképes könyvelői képzettséget igénylő könyvelői regisztrációval. Amely utóbbi megszerzéséhez egészen a legutóbbi időkig nem volt feltétel a diploma, gyakran a szakközépiskolai érettségit követő egyéves „gyorstalpaló” elvégzése is elegendő volt hozzá. Úgy lehet, a szakmai szlogen szerint a buta, tudatlan könyvelőnél ártalmasabb lényt aligha hordoz a hátán a Föld, e tényről a rossz szakembert választó, előre nem kellő körültekintéssel tájékozódó ügyfél csak utólag, nem egy esetben súlyos anyagi terheket kapva a nyakába értesül.

October 12

Ezekre kell vigyázni a 1494 számú reklámadó bevallás kitöltésénél Gyakorlati kitöltési útmutató

sample-blog-pictureSzeptember 20-án kellene, de mivel az éppen szombatra esik, ezért csak 22-én kell beadni az első reklámadó bevallást azoknak, akik reklám megrendelőjeként nem rendelkeznek a partner olyan, előírt tartalmú nyilatkozatával, amely felmentené őket a reklámadó bevallási- és befizetési kötelezettségük alól. A bevallás főoldalának azonosításra vonatkozó, (B) jelű részét a NAV-bevallásoknál megszokott módon kell értelemszerűen kitölteni. A (C) jelű részben a bevallási időszak a megrendelőként keletkezett bevallási kötelezettségnél mindig csak egy-egy egész hónap lehet, kivéve a hónap közi kezdés, egyéni vállalkozóknál a szüneteltetés hónap közi megszűnésének eseteit. Kivéve továbbá a 2014. augusztus hónapot, amikor is a törvény a hónap közepén, azaz 15-én lépett hatályba, vagyis a szeptemberi bevallás kezdőnapja nem lehet korábbi 15-énél. A vonatkozó NAV állásfoglalás
http://www.nav.gov.hu/data/cms339918/66._Informacios_fuzet___A_reklamado…

RÉGI ÚJABB 1 2 3 4 7 8