Idén hetedik alkalommal rendezi meg Budapesten június 6-7-én Európa legrangosabb nemzetközi adókonferenciáját a szakma neves bel- és külföldi szakértői részvételével a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a MOKLASZ. Megjelent: Heti Válasz Online, 2013. május 30.
Herich György egyetemi docens, a MOKLASZ elnöke a konferenciát beharangozó sajtótájékoztatóján a jövő héten tartandó konferencia témái közül nemcsak a legközvetlenebb szakmát, de a költségvetés kárain keresztül valamennyi adófizető polgárt is közvetlenül érintő témákat ígért.
Adóharmonizáció és adószuverenitás cím alatt többek között arra a friss kutatási eredményre is fényt derítenek, hogy miért járt rosszul és veszített összesen 1.177 milliárd forintot 2004 és 2011 között a magyar költségvetés az EU más tagországai javára. Ráadásul, szól a szakmai megállapítás, Magyarország „önként és dalolva” a kötelező erővel csak az EU-s ügyletekre érvényes szabályt, vagyis az osztalék adómentességét a közösségen kívüli országokra is kiterjesztette.
Herich György e jelenségek okáról a magyarázattal is készen áll: mindezt a csatlakozási tárgyalásokon részt vevő politikusok szakmai ismereteinek teljes hiányából vezetve le. Ezért is rendezik idén már hetedik alkalommal a nemzetközi adókonferenciát, hogy a jogszabályok megalkotóitól a jogalkalmazókig, az adóhivatal dolgozóitól a vállalkozásokat képviselőkig – ide értve a környező országoknak a témára nyitott szakértőit is -, mindenkit megfelelő és friss információkkal lássanak el a tárgyban.
Herich György és szakértő társai minden reményüket az adóirányelvek majdani újratárgyalásába vetik, ezért a hozzánk hasonló helyzetű tagországok, vagyis a nettó tőkeimportőrök összefogására tettek kezdeményező lépéseket. Utóbbi keretében a címzetteket, számukra egy gondosan kidolgozott segédletet is elküldve arra igyekeznek rávenni, hogy a mi példánkhoz hasonlóan ők is állítsanak össze egy jelentést arról, pontosan mennyit is vesztett adóbevételeiből az EU javára a csatlakozása óta az adott ország.
Szilárdan hitet téve amellett, hogy Magyarországnak igenis létérdeke az adóverseny fennmaradása, a docens azokat a kutatási eredményeket is beharangozta, melyek szerint a társasági adóalap (tao) tervezett harmonizálásával, szemben bizonyos nyugati véleményekkel, hazánk az országos tao alap 53%-ának, és persze az utána járó adónak búcsút inthetne. Kijelentette, hogy kizárólag a tagok közötti kohézió megvalósítását követően szabadna az adóharmonizációra sort keríteni, mégpedig megfelelő kompenzációval is kiegészítve azt.
Két ország esetével illusztrálta Herich György, hogy a nemzetközi adóügyi szerződések terén a hazai jövedelmek menedékéül szolgáló országok dolgában is lenne tennivaló. Svájc az EU tagállamaival külön-külön tárgyal a nála elfekvő vagyonok tárgyában, kinek-kinek az érdeme, azaz politikai-gazdasági erejének megfelelően. Így azt az elvet ők nem alkalmazzák, amely szerint kizárólag az anonimitásukat őrizni kívánók betétei adóztathatók, ugyanakkor adatot sem szolgáltatnak. De különös példával állt elő az Ausztriában kamatozó, ezért ott 35%-al adózó, személyazonosságukat felfedő magyar adóalanyok esetéről is. A vonatkozó egyezmény szerint ugyanis az ottani adó 75%-a, vagyis a jövedelem 26,25% a magyar költségvetést illeti, mégis, a külföldi adó visszatérítésének szabálya miatt a magyar büdzsébe az itthoni szabály szerinti 16% helyett csak 7,25%-nyi rész folyik be.
A MOKLASZ elnöke végül ismertette a sajtó képviselőivel az adószakma képviselői által a kormány számára összeállított kívánságlistát, külön megjelölve azokat a tételeket, amelyek időközben teljesültek. Eszerint nyomait látják végre az átfogó adópolitika kialakításának, egy a nemzetközi adózással foglalkozó kormányzati szervezet felállításának; illetve felerészben megvalósulni látják a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályok egyszerűsítésének és az önellenőrzéssel, vagyis a bevallások önkéntes, az adózók általi javításával kapcsolatos adóhivatali partnerség ügyét. Továbbra is várják viszont az adódiplomácia erősítését, egy egységes, a külső adójogra vonatkozó törvény megalkotását, egy újraírt személyi jövedelemadó törvény elkészítését, a csoportadózás intézményének bevezetését a tao-ban, a helyi adórendszer átalakítását, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítését, az adózók és az adóhatóságok jogainak kiegyensúlyozását, valamint egy újragondolt szakmai képviseleti, képzési és továbbképzési rendszer bevezetését.
