Megjelent: Magyar Nemzet Online máj. 10-én, a cikk nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2016. 05. 10-én.
szerző: Horváth Attila, szakértő: Michnai Attila, ill. Vadász Iván
Akár néhány ezer forintos tévedés miatt is előfordulhat, hogy valakiből évekig nem lehet megbízható adózó. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint valójában nincs túl nagy jelentősége annak, ki lett jó vagy éppen rossz cég, utóbbiból pedig mindössze hetvenet talált a hatóság.
A lapunknak nyilatkozó adószakértő szerint alkotmányos aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a törvény januári hatálybalépése előtt történtek alapján minősít egy céget kockázatos, átlagos, vagy éppen jó adózónak. Michnai Attila egy héttel azután beszélt lapunknak a témáról, hogy Tállai András államtitkár, a NAV vezetője bejelentette, mindössze 70 cégről állapították meg, hogy kockázatos. A szám azért meglepően alacsony, mert a mintegy 560 ezer adózóból csaknem 190 ezer a megbízható, jó adózói csoportba került, átlagos besorolást mintegy 370 ezer gazdálkodó kapott. Többször megírtuk, idén májustól minősíti a hatóság a cégeket, ez alapján különböző kedvezmények járnak a megbízhatóknak. Tállai András az egy héttel ezelőtti tájékoztatóján elmondta: mindenki tiszta lappal indult idén, hiszen csak a január 1. után elkövetett jogsértésért jár a „kockázatos” minősítés.
– Mégis rengetegen maradtak le a jó minősítésről, dupla annyian lettek átlagosak, mint megbízhatóak csupán az én ügyfélkörömből. Ez azért van, mert ha valakinek az elmúlt öt évben volt inkasszója, akkor semmiképp sem lehet már megbízható a következő öt évig. Inkasszót pedig olyan ellen is benyújtottak az elmúlt esztendőkben, aki legfeljebb néhány napot késett az áfabefizetéssel, vagy pár ezer forinttal kevesebbet fizetett be valamilyen adóként. Árulkodó az a tény ezeknél a cégeknél, hogy egyáltalán volt mit inkasszózni, tehát volt pénz a folyószámlájukon, azaz vélhetően figyelmetlenség miatt hibáztak, nem szándékosan – fejtette ki Michnai Attila.
A szakember hozzátette, ez leginkább könyvelési hiba miatt fordulhatott elő, több olyan vállalati ügyfele van, akik ilyen esetek miatt nem lehettek megbízhatók. Pedig szerinte egyszerű volna kiszűrni a valóban rossz adózókat, ha inkasszózták, de nem volt zárolható összeg a számláján, ott az esetek többségében tényleg nem stimmelt valami.
Beszámoltunk róla, hogy a jó adózóknak bizonyos mulasztásoknál nem kell bírságot fizetni, máskor csak az átlagos bírság felével kell számolniuk a megbízhatóként számon tartott cégeknek. Emellett ellenőrzésük legfeljebb 180 napig tarthat, és évente egyszer automatikus részletfizetési lehetőséget kapnak. További előny, hogy számukra 2017-ben és 2018-ban csökken az áfakiutalás átfutási ideje. A kockázatosoknál az ellenőrzés határideje 60 nappal hosszabb az általánosnál, az áfakiutalás határideje 75 nap, az ellenőrzési eljárásban megállapított késedelmi pótlékuk naponta a jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd részére emelkedik. A bírság magasabb az átlagosnál, a kiszabásuk nem mellőzhető.
A múlt héten benyújtott adócsomag ugyan bővítette a „kockázatos” besorolás feltételeit, de szakértők szerint valódi hatása így sincs az adózási morálra. Michnai Attila kijelentette, nem várhatók tőle valódi eredmények. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, legfőképpen azt hiányolja, hogy semmilyen szankció nem éri a hatóságot, ha nem tartja be a határidőket. Vadász Iván kifejtette: a törvényi garancia az, ami leginkább hiányzik. Eddig 120 nap volt az adóellenőrzés maximális ideje. Ezt azonban szerinte mindig átlépi a NAV, de utána nem történik semmi, nem kárpótolja a vállalkozókat. Az új törvényben sincs benne, hogy mi történik majd, ha meghaladják a 180 napot a jó adózóknál, és például 380 lesz belőle. Minden valószínűség szerint semmi, ilyesmiről még csak szó sem volt. Azt is hangsúlyozta, hogy a 45 és 30 napos határidő szerinte csak szám, ezt ugyanúgy nem veszik majd figyelembe, hiszen ismét nincs semmilyen szankció, ha nem tartja be a hatóság. Pedig a jogegyenlőség elve alapján, ha a hatóság késik a kiutalással, neki ugyanúgy a mindenkori késedelmi pótlékot kellene automatikusan az adózó számláján jóváírni, mint az fordított esetben történik.
A két szakértő véleményét látszik megerősíteni az, hogy ilyen kevés cég lett kockázatos. Ezt támasztja alá az is, hogy a hatóság mindössze egyszer értesíti a cégeket arról, hogy jók, rosszak vagy éppen átlagosak-e (az értesítéseket múlt hétfőn kezdték el). A kategorizálás pedig nem nyilvános, mindenki szabadon dönti el, nyilvánosságra hozza-e a hatóság minősítését. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kockázatos vagy rossz adózót nem érik olyan hátrányok, amelyek arra késztetik, hogy jó, azaz megbízható adózó váljék belőle.
