Megjelent: zoom.hu dec. 29-én.
szerző: Horváth Attila, szakértő: Michnai Attila
Milliárdok esnek ki a költségvetésből amióta eltörölték a NAV leghatásosabb eszközét.
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett nemrég Juhász Péter Kósa Lajos és családja ellen. Mint az Együtt elnöke lapunknak elmondta, hamarosan lejár a két hetes határidő, ha a mentelmi bizottság addig sem néz utána a tárca nélküli miniszter és családja gyanús vagyongyarapodásának, akkor a rendőrségnél jelenti fel a politikust.
Végképp eltörölve
Ha ez sem vezet eredményre, akkor viszont gyakorlatilag nem marad más eszköz a kormánypárti politikusok vagyonának vizsgálatára. A korábbi leghatásosabb módszer, a vagyonosodási vizsgálat két évvel ezelőtt szűnt meg. Mintegy tíz évvel ezelőtt az ilyen ellenőrzéseket még tömegével indította az adóhivatal. 2010-ben, a kormányváltás idején a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) még azt az elvet vallotta, hogy ha egy magánszemély által bevallott adófizetési kötelezettség nem állt arányban az életvitelével, és ez a tudomásukra jutott, akkor megindították az eljárást.
Az ellenzéki képviselők egyre többször kezdeményeztek a NAV-nál ilyen eljárásokat, a hatóság alig győzte visszautasítani.
Többek között Szijjártó Péter, Rogán Antal, Habony Árpád és Orbán Viktor ellen is indítottak volna eljárást az ellenzékiek. Ezt a kormány 2015 végére unta meg, a parlament úgy döntött, ilyen vizsgálatoknak csak büntetőeljárás esetén van helye, esetleg, ha valaki saját magát jelenti fel. Így aztán 2016 január 1-ével megszűnt ez a lehetőség. Az Együtt 2016-ban még próbálkozott: három vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek, a kormányfő lánya, Orbán Ráhel, a veje, Tiborcz István és Polt Péter legfőbb ügyész ellen, természetesen eredmény nélkül.
Mi is ez pontosan?
A vagyonosodási vagy vagyongyarapodási vizsgálat az adózás rendjéről szóló törvényben szerepel, de önmagában a fogalom valójában nem értelmezhető. A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó bevallásunk utólagos ellenőrzését jelöli. Ilyenkor a NAV becsléssel állítja fel a magánszemély vagyonmérlegét. Ezt hívja a köznyelv vagyonosodási vizsgálatnak, 2016 óta csak bizonyos akkor indítható, ha egy nyomozó hatóság bűncselekmény miatt nyomoz valaki ellen.
20 milliárdos kiesés
Michnai Attila vagyonosodási ügyekre specializálódott, több mint 25 éve a területen dolgozó adószakértő szerint minden másnál egyszerűbb volt ezzel a módszerrel elkapni az adócsalókat. Sok esetben például az eltitkolt jövedelmek külföldi forrásait próbálta az ellenőrzés a hagyományos módszerekkel felderíteni, előre tudhatóan sikertelenül. Mint mondta, idén, sőt már tavaly sem volt vagyonosodási vizsgálat miatt megkeresése, legfeljebb csak a másodfokú adóhatóság által megismételni rendelt elsőfokú eljárások, esetleg a jogerős végzés ellen bírósági keresetet indítók ügyében kellett eljárnia. Korábbi NAV-os információk alapján tudható, hogy 2015 novemberéig abban az évben 1100 eljárást indított az adóhivatal. A vizsgálatok 900 esetben bizonyultak indokoltnak, így 19,5 milliárd forintos bevételt hoztak az államkasszának. Ez vizsgálatonként átlagban tehát 22 millió forintot jelentett. Vagyis minimum ekkora kieséssel kell számolni közpénzügyben, amiért mostanra már nincsenek ilyen eljárások.
Kései elévülés
Az adószakértő elmondta, mindezek ellenére sok felelősséggel gondoló ügyfél keresi fel, leginkább a nem feltétlenül hagyományos utakon szerzett jövedelmeik legalizálása, azaz az utánuk való közterhek megfizetése miatt. Szerinte nem árt óvatosnak lenni, mert amilyen hirtelen megszüntette a kormány az adóhivatal kezében legeredményesebbnek mondható vizsgálati módszert, legalább olyan ütemben és gyorsasággal fogja azt visszahozni egy másik, váltás idején.
Michnai Attila hangsúlyozta, az elévülésre – kivéve alapvetően egyes bűncselekmények elkövetésének esetét – érvényes szabály szerint az adóhatóság az adott évi bevallás beadására előírt utolsó napjától számított öt évig jogosult a jövedelmek miatt vizsgálódni. 2018-ban a legrégebbiek közül a 2012-es év személyi jövedelmei között kutakodhat tehát az adóhivatal.